Ajánló
Az Alkotmányjogi Szakkönyvek Modulba tartozó könyvek a Jogtár felületén, online bármikor érhetők el, a könyvekbe saját jegyzetek és könyvjelzők helyezhetők el, a könyvek kiexportálhatók és nyomtathatók. Az Alkotmányjogi Szakkönyvek Modul megvásárlása esetén a könyvekben található jogszabályi és joggyakorlatra való hivatkozások aktív linkként működnek. Az Alkotmányjogi Szakkönyvek Modul megvásárlása esetén a Modulba tartozó könyvek 60 hónapig érhetők el a Jogtár felületén.
Az Alkotmányjogi Szakkönyvek Modulba tartozó könyvek:
A tisztességes eljáráshoz való jog
Szerkesztő(k): Tóth J. Zoltán
Kiadás dátuma: 2021
Kézirat lezárásának dátuma: 2021. május
Ajánló
A tisztességes eljáráshoz való jog (az itthon is elterjedt angolszász jogi szakkifejezéssel: fair trial) a jogkereső polgárok egyik legfontosabb joga. Bármilyen anyagi jogi jogosultságot is biztosítsanak ugyanis az alkotmányok vagy a törvények, bármilyen emberi jogokat is részesítsenek védelemben, ezek kikényszerítése csak akkor lehetséges, ha az arra rendelt jogalkalmazó szervek, végső soron a független bíróságok ténylegesen biztosítják az érvényesülésüket. A szubsztantív alapjogok érvényesítése, illetve az eljárásban a félként való érdemi részvétel lehetőségének biztosítása egy processzuális alapjogon keresztül valósulhat csak meg, ez pedig nem más, mint a jog a bírósági (és egyéb jogalkalmazói) eljárások tisztességes lefolytatásához. A fair eljárás 2012. január 1-je, az ún. „valódi alkotmányjogi panasz” intézményének bevezetése óta Magyarországon sem csak írott deklaráció vagy pusztán az állami szerveknek szóló intelem, hanem kikényszeríthető alanyi jog, amelynek alkotmányos sérelme önmagában, az anyagi alapjogok sérelmétől függetlenül is megalapozza az érintett természetes személyek és a jog által elismert egyéb jogalanyok védelmét. Erről árulkodik az a tény, hogy az Alkotmánybíróság az általa megsemmisített bírósági döntések relatív többségében a tisztességes eljárás sérelmét állapította meg, ezáltal ezen alkotmányos jog ma az alkotmányellenes bírói döntések megsemmisítésének legfontosabb, leggyakrabban hivatkozott oka. Jelen kötet tematikai egységei e jog legfontosabb aspektusait térképezik fel, annak érdekében, hogy a könyvben található ismeretek hozzá tudjanak járulni a jogtudatosság magasabb szintjéhez. A szerzők reményei szerint a kötetet mind a gyakorló jogászok – legyenek azok akár az ügyfeleik érdekeit képviselő ügyvédek, akár méltányos, alkotmánykonform módon eljárni kívánó bírók –, mind maguk az érintettek kézikönyvként hasznosítani tudják, és a fair trial által közvetített eljárási jogi kultúra a jogászi gyakorlat szerves részévé válhat.
Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján
Szerző(k): Dudás Dóra Virág
Kiadás dátuma: 2021
Kézirat lezárásának dátuma: 2021. szeptember 1.
Ajánló
Alapvető jogok, esszenciális értékek. Hatalom a méltatlanság és a kiszolgáltatottság felett. Ennek képességét adja a strasbourgi bíróság gondolkodásának követése. Generációk nőttek fel azóta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlata formálja jogtudatunkat és javítja életminőségünket. Ennek a felgyűlt tudástárnak és bölcsességnek az esszenciáját adja a jelen kézikönyv, hogy jól értsük, mit és milyen eszközökkel panaszolhatunk vagy érvényesíthetünk az emberi jogok területén, és mi mellett törjünk lándzsát, amikor összecsapnak ellentétes értékek. A tisztánlátás, józan ítélőképesség és önálló érvelés képességét építi ki bennünk, végigjárva és súlyozva az Emberi Jogok Európai Egyezménye által védett – hazai jogrendünkben is hasonlóan támogatott – jogokat és szabadságokat. A legalapvetőbb ismereteket közli rendszerezetten és lényegre törően, hogy ennek talaján önállóan tudjuk értelmezni és megoldani a változatos emberi jogi helyzeteket, és biztos érvekkel tudjuk támogatni mindazokat a döntéseket és törekvéseket, amelyek visszavezethetők emberi jogi alapjainkra. Megtudhatjuk, melyik jogunknak mi az alapja, természete és korlátozhatósága. Olvashatunk arról, hogyan fejlődött az idők folyamán egyes jogok tartalma, és hogy milyen teszteket, vizsgálatot kell elvégeznünk annak ellenőrzéséhez, hogy egy jog adott korlátozása igazoltnak tekinthető-e az emberi jogok európai rendszerében. Felüthetjük a kézikönyvet bárhol, amivel kapcsolatban sürgős tisztánlátásra van szükség. Nem hosszas esetleírásokat és akadémiai elemzéseket fogunk találni, hanem egy tiszta gondolkodási rendszert, amit gyakorló jogászoknak és jogkeresőknek szűrt le a kézikönyv a strasbourgi bíróság temérdek esetjogából.
A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései
Szerkesztő(k): Dr. Völcsey Balázs
Szerző(k): Dr. Palotás Gergely, Dr. Virág Csaba, Dr. Völcsey Balázs
Kiadás: 2022
Kézirat lezárásának dátuma: 2022. június 30.
Ajánló
A bírósági eljárásokat elsődlegesen a nagy eljárásjogi törvények szabályozzák. Az eljárási törvények rendelkezései mellett ugyanakkor szükségszerűen számos technikai szabály megalkotása szükséges. Többek között ilyen részletszabályok rendezik az ügyvitel szervezetét, a másolatok készítését, mellékletek kiadását, a beadványok átvételét és az átvétel elismerését, a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus bírósági iratkezelést. Ezen normák összessége alkotja a bírósági ügyvitelről szóló jogszabály tartalmát.
Tekintettel arra, hogy 2018-ban valamennyi eljárási kódex megújítása megtörtént, ami egyben a bírósági ügyvitel szabályainak módosítását eredményezte, indokolt volt egy olyan kézikönyv megírása, amely a normaszöveg elemzésével egyidejűleg mutatja be a bírósági ügyvitel folyamatát.
A jelen kötet a bírósági ügyvitel általános, valamennyi ügyszakra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait elemzi, minden esetben a gyakorlat által felvetett kérdések mentén haladva. Ennek érdekében a szükséges mértékben az ügyviteli rendelkezések mellett az iratkezelési szabályokat is vizsgálja.
A szerzők célja kettős: egyrészt segíteni a bírósági eljárásban részt vevőket, akár a jogalkalmazói, akár a jogkeresői oldalt képviselik, másrészt a kézikönyv tananyagként is funkcionálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzés során.
Legutóbb 2012-ben jelent meg a kiadó gondozásában kézikönyv a bírósági ügyvitel értelmezése és magyarázata körében (Keyha Judit: Bírósági ügyintézők kézikönyve).
Az azóta eltelt tíz év során jelentős változáson ment keresztül a bírósági ügyvitel. Egyrészt a technikai fejlődés eredményeként valamennyi bírósági eljárásban megjelent és számos bírósági eljárásban napjainkban már dominánssá vált az elektronikus kapcsolattartás. Másrészt 2018-ban új polgári perrendtartás, közigazgatási perrendtartás és büntetőeljárásjogi kódex lépett hatályba.
Ezen három eljárásjogi kódex az egyes bírósági eljárások törvényi szintű rendezését igénylő kérdéseit szabályozta, azonban a bírósági eljárásokhoz szorosan kapcsolódó ügyviteli, technikai kérdéseket miniszteri rendelet, a bírósági ügyvitelről szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) tartalmazza. A rendeleti szabályozás lehetővé teszi a jogalkotó számára a megváltozott körülményekhez, az akár technológiai, akár jogszabályi környezethez történő gyors és hatékony igazodást.
Önmagukban ezen körülmények indokolttá tették egy új, a bírósági ügyvitelt bemutató és áttekintő kézikönyv elkészítését.
A Büsz. emellett több olyan kérdést is rendez, amely a jogkeresők bírósághoz való fordulás jogának érvényesülése, joghoz jutása szempontjából is alapvető fontosságú, így például az ügyfélsegítő jogintézményének részletszabályait vagy az elektronikus iratbetekintésre vonatkozó speciális rendelkezéseket.
Mindezek alapján a jelen kötet célja, hogy kézikönyv jelleggel, a gyakorlati kérdésekre összpontosítva magyarázza és értelmezze a Büsz. normáit.
Bár a kézikönyv a lezárásnak időpontjában hatályos jogszabályi környezetet tudja bemutatni és vizsgálni, a szerzők törekedtek arra, hogy a bírósági ügyvitelt általános gyakorlati szemlélet alapján tárgyalják.
A szerzők szándékuk szerint a hatályos jogszabályra történő reflektálás mellett akként elemzik az egyes jogintézményeket és ügyviteli folyamatokat, hogy azok megfelelő kiindulási alapként funkcionáljanak a tételes joganyag változása esetén. Éppen ezért az egyes jogintézmények vizsgálata során a szükséges terjedelemben dogmatikai alapokat és nemzetközi kitekintést is tartalmaz a kézikönyv.
A kötet a bírósági ügyvitel általános rendelkezéseit, az ügyvitel közös szabályait, valamint a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés szabályait vizsgálja. Ezek azok a rendelkezések, amelyek – főszabályként – általános jelleggel, valamennyi bírósági eljárásban érvényesülnek. A Büsz. megfelelő szintű elemzéséhez hozzátartozik a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (Beisz.) szükséges terjedelmű bemutatása is, így az egyes ügyviteli kérdések során a Beisz. áttekintése is megtörténik.
A kötet emellett – éppen a dogmatikai elemzés miatt – tankönyvként is szolgálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzésben.
A szerzők valamennyien bírák, emellett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, illetve az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének egyetemi oktatói, így a kötet írásakor a munkájuk során felmerült gyakorlati tapasztalatokra is tekintettel voltak.
