Ajánló

A könyv elsősorban olyan jogi, közigazgatási kérdéseket feszeget, amelyek nemcsak elméleti szinten, hanem a mindennapi ügyintézés során is jelen vannak minden alkalommal, amikor az ügyfél felveszi a kapcsolatot bármely magyar közigazgatási hatósággal. A tájékoztatáshoz való jog, illetve a hatóságok szempontjából a tájékoztatási kötelezettség a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjogból vezethető le. A tájékoztatás elősegíti a jogok és kötelezettségek megismerését, egyfajta védelmet garantál az ügyfél ismerethiányából eredő kiszolgáltatottságával szemben, valamint tudatos állampolgárt nevel, aki képes – tájékoztatáson alapuló – megalapozott döntést hozni saját ügyében. Az anyagi jogi és eljárásjogi szempontok bemutatása gyakorlati példák, jogesetek, a bírói gyakorlat segítségével, illetve az elektronikus közigazgatás legújabb megoldásainak figyelembevételével történik. A könyv a tájékoztatáshoz való jog általános természetének, követelményeinek bemutatása mellett kitér a közigazgatás egy speciális területére, a szociális ellátórendszer keretein belül igényelhető ellátásokra, támogatásokra is.

Az állam a szociális ellátórendszer segítségével biztosítja az életvitelhez szükséges támogatást azok számára, akik önálló létfenntartása nem garantált valamilyen megélhetési zavarhelyzet okán. Az ellátások, támogatások igénylésére – főszabály szerint – közigazgatási hatósági eljárás keretein belül van lehetőség. Kijelenthető azonban, hogy a közigazgatási ügyekben – általában – jogi képviselet nélkül eljáró, jogban nem járatos, esetleg alacsony iskolai végzettséggel és digitális kompetenciákkal rendelkező, hátrányos helyzetű ügyfelektől nem várható el jogaik és kötelezettségeinek átfogó ismerete egy olyan összetett és gyakran változó rendszerben, mint a szociális ellátórendszer.

A hazai közigazgatás 21. századi trendfordulásával, a szolgáltatásközpontú és ügyfélbarát szemlélet előtérbe kerülésével az állam már nem fogalmazhat meg ilyen elvárást az egyénekkel szemben. Mivel a közigazgatási ügyintézés sok esetben bonyolult és az ellátások rendszere olyannyira összetett és speciális szaktudást igényel, az ügyfelek – az információhiányukból eredően – minden kapcsolatfelvétel során jelentős hátrányban vannak az ügyintézővel és a hatósággal szemben.

A könyv két legfőbb megállapítása, hogy a tájékoztatáshoz való jog előfeltételét képezi a szociális biztonsághoz való jog biztosításának, illetve a technológia fejlődésével minden feltétel adott, ami a tájékoztatáshoz való jog kiteljesítéséhez szükséges.

A könyv hat fejezet mentén mutatja be a tájékoztatáshoz való jog hazai megvalósulását. A bevezetés áttekinti a tájékoztatáshoz való jog és a szolgáltató közigazgatás történeti fejlődését, foglalkozik a szolgáltató és elektronikus közigazgatás kérdésköreivel, illetve rámutat a tájékoztatáshoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog összefüggéseire. 

A második fő rész a tájékoztatáshoz való jog alapjogi elhatárolási pontjait határozza meg, kijelölve a könyv jogi, dogmatikai és szakmai irányvonalait. Itt kerülnek elkülönítésre a tájékoztatáshoz való jog elemei, vagyis a jogok és kötelezettségek megismertetése és a jogok gyakorlásának előmozdítása, a folyamatban lévő ügyek állapotával kapcsolatos tájékoztatás, a hatóság rendelkezésére álló iratokról való tájékoztatás, a döntés alapjául szolgáló tényekről való tájékoztatás, illetve a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás.

A harmadik fejezetben meghatározásra kerülnek a személyes, a telefonos, a postai úton történő és az elektronikus tájékoztatás jellemzői, illetve kiemelésre kerülnek a tájékoztatás során alkalmazható mesterséges intelligencián alapuló és automatizációs megoldások. 

A negyedik fő rész foglalkozik a tájékoztatás minőségével, vagyis a szakszerűség, hitelesség, közérthetőség és az egyéniesítettség követelményeivel. Ebben a fejezetben kerülnek kiemelésre a tájékoztatás minősége és az ügyfelek elégedettsége közötti összefüggések, illetve mindazok a minőségbiztosítási megoldások, amelyek csökkentik a hibás vagy hiányos tájékoztatás előfordulási gyakoriságát. Mindezek mellett a fejezet kitér a hibás vagy hiányos tájékoztatás kapcsán felmerülő felelősségi kérdésekre is. 

A tájékoztatáshoz való jog átfogó bemutatását követően – az ötödik fő részben – kerül kifejtésre a tájékoztatáshoz való jog gyakorlati érvényesülése a gyermekvállalás, az álláskeresés, a betegség és üzemi baleset, az időskor, valamint a fogyatékossággal élés esetén igényelhető ellátások kapcsán.

A könyv lezárásaképpen bemutatásra kerülnek azok az összefüggések, amelyek a hazai közigazgatás aktuális kihívásait figyelembe véve előremutatóak lehetnek a tájékoztatáshoz való jog és ezzel a szociális biztonsághoz való jog előmozdításában.

A könyvet elsősorban azoknak a közigazgatási szakembereknek ajánlom, akik ügyfélkiszolgálási, ügyfélszolgálati vagy az ehhez kapcsolódó döntéshozói feladatot látnak el a közigazgatás bármely szintjén. Mindezek mellett a könyv olvasásra lehet érdemes mindazok számára is, akik érdeklődnek a közigazgatás vagy a szociális ellátórendszer iránt akár szakértőként, kutatóként, illetve mindazon ügyfelek számára is, akik támogatást, megerősítést keresnek a két említett szakterület útvesztőjében.