Ajánló

Napjainkban az adattermelési és adatgyűjtési célok nem csupán egy-egy célterület adatainak az előállítására és gyűjtésére –, hanem minden elérhető és előállítható adat gyűjtésére – irányulnak. Megállíthatatlanul termeljük a digitális adatokat, melyek immár a humán kultúra új rétegeként borítják be civilizációnkat, létrehozva a digitális világ újabb és újabb jelenségeit. A digitális adattengerben a korlátlan adathozzáférés illúzióját kelti az adatok tömegéhez való szabad hozzáférés által okozott káprázat, azonban, ha célzottan keresünk adatokat – például egy elmélet bizonyítása, egy folyamat megértése, vagy például innováció megvalósítása érdekében –, akkor gyorsan rájövünk, hogy a szükséges adatoknak legfeljebb csak egy részével rendelkezünk, a többi szükséges adatot valaki más tartja hatalmában. 

Könyvünk nyomon követi a digitális adat értékké, majd önálló gazdasági entitássá, árúvá válásának folyamatát, beilleszkedését a közgazdasági vagyonfogalomba, és mindennek a kölcsönhatását a jogrendszerre, a tulajdonhoz és az örökléshez való jogon keresztül egészen a magánjogi szabályozás lehetőségéig. Mindezek során az adatot és az információt egymástól következetesen elhatárolva a szerző meghatározza a digitális adatoknak azt a fokális fogalmát, amely a mai adatkereskedelem és adatgazdaság alapját képező digitális adatot képes a szabályozáshoz szükséges pontossággal megragadni, és megvizsgálja, hogy az e fogalom által leírt jelenség kiállja-e a tulajdoni princípiumok próbáját, ha azt tulajdon tárgyaként akarjuk szabályozni.